Vannak olyan filmek, amikre érdemes várni, és a Sweeney Todd pontosan egy ilyen film. 
Tim Burton legújabb remekművét - a musical adaptációt - a hazai mozik február 21.-től tűzték műsorra. Ez a film nem "csak" egy horror, hanem egy dráma is. Egy bosszúéhessé vált férj (Sweeney Todd), és egy magányos nő (Mrs. Lovett) drámája. Persze a sort folytathatnám a magára maradt, őrült feleséggel (Mrs. Barker), a gyámság alatt álló valójában árva lányukkal, az árva kisfiúval... A filmben mindannyiuk drámáját megéljük. A történet a szökött borbély visszatérésével kezdődik, a történet Londonban játszódik a 19. században. 
A férfi abban a hiszemben érkezik, hogy viszontláthatja rég elvesztett (valójában elszakított) családját. Azonban a házukban már egy húsos pitét készítő nő él, aki felidézi az előző lakók rosszra fordult sorsát, és így kiderül, hogy aki a boltba betért nem más, mint Benjamin Barker a volt férj. Azonban ez a férfi, már közel sem az, aki hajdanán volt. Ő már akkor meghalt, mikor el kellett hagynia Londont, a számító és gonosz bíró miatt, aki ártatlanul záratta börtönbe. A férfit azóta Sweeney Todd-nak hívják, és ég a bosszútól. A borbély üzlet ismét megnyílik, ám aki egyszer betér, csak ritkán lép ki a boltból, helyette a pitére vágyók bendőjében végzi. Sweeney Todd úgy tudja, a neje halott, azonban a lánya Turpin bíró gyámsága alatt áll. Nem ártatlan emberek vérét akarja ontani, sokkal inkább Turpin bíró eljövetelére vár, hogy megölhesse, és viszont láthassa a lányát. A film sok vért és áldozatot követel, akik nem a legszebb módon vesztik életüket, és a rendező nem is fukarkodott a nyers ábrázolással, ami jót tett a filmnek. 
Mégis, úgy vélem a film mondanivalója több a halott testeknél. A fájdalmat és a veszteséget egyik test sem tudja feledtetni vagy gyógyítani. A veszteséggel való együttélés azonban elképzelhetetlennek tűnik, és a bosszúvágy mindent beárnyékol. A befejezés végül legalább olyan drámai, mint a film egésze. Van pár elgondolkodtató kiskapu, de nem lett befejezetlen a film. Mindenki kapaszkodót keres, hogy kilábaljon a fájdalomból, magányból, vagy a "rabságból"... Azonban néhányuknál nem megfelelő a kapaszkodó, habár hajlamos vagyok azt hinni, hogy sokan nyúlnának ugyanez kapaszkodók egyikéhez. Ennyi szenvedés, átverés után Sweeney Todd már képtelen volt ugyanott folytatni az életét, ahol abbahagyta. Ezt a világos - vidám és sötét - komor kontraszt is kiválóan kiemeli. Összességében tehát elmondható, hogy mind képi, mind zene, mind színészi, rendezői, és minden tekintetben felül múlja a film önmagát.
Főbb szerepekben:
Johnny Depp (Sweeney Todd/Benjamin Barker)
Tim Burton legújabb remekművét - a musical adaptációt - a hazai mozik február 21.-től tűzték műsorra. Ez a film nem "csak" egy horror, hanem egy dráma is. Egy bosszúéhessé vált férj (Sweeney Todd), és egy magányos nő (Mrs. Lovett) drámája. Persze a sort folytathatnám a magára maradt, őrült feleséggel (Mrs. Barker), a gyámság alatt álló valójában árva lányukkal, az árva kisfiúval... A filmben mindannyiuk drámáját megéljük. A történet a szökött borbély visszatérésével kezdődik, a történet Londonban játszódik a 19. században. 
A férfi abban a hiszemben érkezik, hogy viszontláthatja rég elvesztett (valójában elszakított) családját. Azonban a házukban már egy húsos pitét készítő nő él, aki felidézi az előző lakók rosszra fordult sorsát, és így kiderül, hogy aki a boltba betért nem más, mint Benjamin Barker a volt férj. Azonban ez a férfi, már közel sem az, aki hajdanán volt. Ő már akkor meghalt, mikor el kellett hagynia Londont, a számító és gonosz bíró miatt, aki ártatlanul záratta börtönbe. A férfit azóta Sweeney Todd-nak hívják, és ég a bosszútól. A borbély üzlet ismét megnyílik, ám aki egyszer betér, csak ritkán lép ki a boltból, helyette a pitére vágyók bendőjében végzi. Sweeney Todd úgy tudja, a neje halott, azonban a lánya Turpin bíró gyámsága alatt áll. Nem ártatlan emberek vérét akarja ontani, sokkal inkább Turpin bíró eljövetelére vár, hogy megölhesse, és viszont láthassa a lányát. A film sok vért és áldozatot követel, akik nem a legszebb módon vesztik életüket, és a rendező nem is fukarkodott a nyers ábrázolással, ami jót tett a filmnek. 
Mégis, úgy vélem a film mondanivalója több a halott testeknél. A fájdalmat és a veszteséget egyik test sem tudja feledtetni vagy gyógyítani. A veszteséggel való együttélés azonban elképzelhetetlennek tűnik, és a bosszúvágy mindent beárnyékol. A befejezés végül legalább olyan drámai, mint a film egésze. Van pár elgondolkodtató kiskapu, de nem lett befejezetlen a film. Mindenki kapaszkodót keres, hogy kilábaljon a fájdalomból, magányból, vagy a "rabságból"... Azonban néhányuknál nem megfelelő a kapaszkodó, habár hajlamos vagyok azt hinni, hogy sokan nyúlnának ugyanez kapaszkodók egyikéhez. Ennyi szenvedés, átverés után Sweeney Todd már képtelen volt ugyanott folytatni az életét, ahol abbahagyta. Ezt a világos - vidám és sötét - komor kontraszt is kiválóan kiemeli. Összességében tehát elmondható, hogy mind képi, mind zene, mind színészi, rendezői, és minden tekintetben felül múlja a film önmagát.Főbb szerepekben:
Johnny Depp (Sweeney Todd/Benjamin Barker)
Helena Bonham Carter (Mrs. Lovett)
Alan Rickman (Turpin bíró)
Timothy Spall (Beadle Bamford)
Sacha Baron Cohen (Signor Adolfo Pirelli)
Jamie Campbell Bower (Anthony Hope)
Jayne Wisener (Johanna)
Alan Rickman (Turpin bíró)
Timothy Spall (Beadle Bamford)
Sacha Baron Cohen (Signor Adolfo Pirelli)
Jamie Campbell Bower (Anthony Hope)
Jayne Wisener (Johanna)
Műfaj: horror - krimi
(Megtekintés: II. 21.)
Értékelés: 10/10.
(Megtekintés: II. 21.)
Értékelés: 10/10.
Képek a filmből, a film forgatásáról, film plakátok:
A képek forrása:
http://www.allmoviephoto.com/
http://www.toxicshock.tv/
Előzetes:
http://youtube.com/watch?v=L_hgrfZVlJA
Oscar jelölések:
Oscar-díj (2008) - Legjobb jelmeztervezés jelölés: Colleen Atwood
Oscar-díj (2008) - Legjobb látványtervezés jelölés: Dante Ferretti /Elnyerte/
Oscar-díj (2008) - Legjobb férfi alakítás jelölés: Johnny Depp
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése